Fotópályázat

Fotópályázat

Iskolánk diákjai remekül bánnak a modern technika vívmányaival, legyen az laptop, számítógép, okos telefon vagy egyszerűen egy tablet. Ezeket figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy idén olyan fotópályázatot hirdetünk, melyben a megkötés csak az volt, hogy a tél különleges világát mutassák be. Lehet az vidám, szomorú, romantikus vagy fogcsikorgatóan hideg, a lényeg, hogy a technikai része kötetlen: bármilyen digitálisan végrehajtott változtatás megengedett.

Arra voltunk kíváncsiak, mennyire tudják segítségül hívni a modern technika vívmányait a tél különleges hangulatának megjelenítésekor. Az eredmény bizonyos szempontból meglepte a zsűrit, hiszen a képeket minden változtatás nélkül, eredeti formában kaptuk, ami persze nem von le az értékükből.

Az első helyezett Török Laci lett, különleges hangulatú, havas délutáni képével.

Másodiknak Markos Kristófot választotta a tanárokból álló zsűri, hóban gyalogló alakjáért.

Harmadiknak  Kakuk Jankát választottuk, jégvirágos kerítéséért.

Minden nyertesnek és résztvevőnek gratulálunk!

Kertész Ferenc

Sítábor - 2013

Sítábor - 2013

Január 26-án indultunk az iskolai sítáborba. Reggel 8 órakor találkoztunk a Kongresszusi Központ parkolója előtt. Egy kisbusszal és Kertész tanár úr autójával utaztunk. A kisbusz nem volt végig hűséges társunk az úton. Mikor megérkeztünk a szállásra mindenki rohant a fűtött szállodába, hogy elfoglalja a szobáját. Én Jankával és K. Lilivel kerültem egy szobába (mivel nem jött más lány). A mostani szobánk sokkal nagyobb volt és két wc mellett még erkélyünk is volt, ahonnan szép kilátás nyílt a hegyekre. Ez a falu pont két hegy között feküdt, és közepén egy patak vágta ketté.

Az első nap Matreibe mentünk azért, hogy aki akar, az bérelhessen sílécet. Ennek a hegynek két része van: Kals és Matrei, régebben ez két különböző pályarendszer volt, melyet összekötöttek egy felvonóval, így sokkal több helyen lehet már síelni. Délben a fő hüttében találkoztunk a tanárokkal, majd egész napos síelés következett. Második nap Zettersfeldbe mentünk, mert ez a hegy közel volt a szálláshoz. Aznap esett a hó, szóval nem annyira tetszett ez a sípálya, és a pályák sem voltak annyira jók. Viszont az ottani piros pálya miatt azt mondhatjuk, hogy igazán élvezetes napra sikeredett ez is. Ez volt az a nap, amikor először mentem szűzhóban, és egy percen belül körülbelül kétszer estem el (Janka is), de nagyon élveztem és tanultam is belőle. 

Másnap kétfelé osztották a csoportot: aki jobban szerette a fekete pályákat, az ment Hochsteinbe, aki a kékeket, az az előző napon már bejáratott helyre ment vissza. Én Hochsteinbe mentem. Még a felvonók elindítása előtt odaértünk. Nekem ez a hegy tetszett a legjobban, mivel itt le lehetett síelni a hegy aljára, és olyan volt a felvonó, hogy egy kabinos után két ülős felvonó következett, így nem kellett lecsatolni minden egyes alkalomnál a léceket. A pályák hosszúak voltak és az idő is szép volt, sütött a nap, ezért délben kint ettünk a hütte előtt. Mellesleg aznap volt a szülinapom. Ajándékként estem egy akkorát, hogy nem bírtam rendesen levegőt venni utána. Negyedik nap Silianba mentünk, ahol csak az volt a baj, hogy a hó nagyon elolvadt, és már latyakos volt. Itt kevesebb pálya volt, ezért sokat ültünk a hüttében, ami nagyon szép és nagy volt. Ötödik nap megint Matreibe mentünk (hogy Dávid vissza tudja vinni a két napra kölcsönzött lécét), de a pályák nagyon jegesek voltak, a sílécünk csúszkált a pályán. Jankával átmentünk ezért Kalsba, ahol jobb volt a pályák minősége. De a végén már annyi felvonóra felültünk, hogy nem tudtuk, hogy merre menjünk vissza a kabinoshoz (ami visszavisz Matreibe), ezért követtük a pályán lévő táblák utasításait, de úgy egy faluban lyukadtunk ki. Lecsatoltunk és elgyalogoltunk a kabinosig, ami a falu másik végében volt … És csak fél órával késtük le a találkozót. Ebéd után már csak Materiben síeltünk, de a pályaviszonyok még mindig borzasztóak voltak.

 

Hazafelé menet, hogy ne unatkozzunk, buszunk megint rakoncátlankodott. Mindent egybevetve nagyon tetszett a sítábor, ami továbbra is a kedvenc eseményem minden évben.

Veszeli Lili

IKT továbbképzés Máltán

Pályázat

Idén februárban sikerült eljutnom Máltára, ami régi álmom volt. Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának egyik alprogramja a Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak. Erre a programra mi tanárok is pályázhatunk, így voltam két éve az angliai Cheltenhamben is, ahol a CLIL módszerről tanultam. Mivel a szabály szerint csak kétévente lehet ugyanazon személynek pályázni, ki kellett várnom nekem is. Pályázni pedig kell, mert így lehet kijutni szép helyekre, jó képzésekre.

 

Témaválasztás

Már egy ideje foglalkoztat az IKT, azaz az információs-kommunikációs technológia alkalmazása az oktatásban. Éppen ezért a külföldi tanfolyamok böngészése során megakadt a szemem a máltai kínálaton. Az ETI kurzusszervező iskola olyan egy hetes továbbképzést kínált, amelynek központjában az IKT áll és a szigetország természeti szépsége kiegészítő programok sokaságát tárja elénk. Izgalmasnak ígérkezett a meghirdetett program, a témák - blogírás, wiki oldalak és saját honlap szerkesztése, podcastok, avatar, webquest, audiocity, moviemaker stb., illetve a délutáni kirándulási lehetőség.

 

Málta  

A kék lagúna

A Földközi-tengeri szigetország igazi kuriózum nekem, aki az Alföld sík tájain nőtt föl,messze a mediteránium térségétől. Érdekes időjárás fogadott, sok esővel és hűvös széllel,ami a telet jellemzi errefelé. Időnként úgy éreztem magam, mint a korábbi angol gyarmatosító vidékén. Volt szerencsém látni a tengerpartot, hiszen tőle 100 méterre laktam, a hegyvidéket, a 7000 éves kötemplomokat, az alig 7000 fős fővárost, Valettát, valamint Gozot, a testvérszigetet, Mdinát, a régi fővárost és belekóstoltam a zajos, pörgős éjszakai életbe Paceville egyik legnépszerűbb szórakozóhelyén, a Havannában. Itt dolgozik már közel egy éve az egyik pasarétis tanítványom, Máté, akivel kellemes tengerparti kávézás közben emlékeztünk közös gimnáziumi élményeinkre. Reggelente futni mentem a tenger mellé... 

 

Hozadék

Úton Gozo felé

Egy-egy ilyen továbbképzés során mindig ott van az emberben a kétség, hogy vajon milyen színvonalú lesz a képzés? Van-e értelme ott lenni? De ezek a gondolatok, érzések csak rövid időre kerítenek hatalmukba, mert akkor is megérné, ha semmi újat nem hallanék. Nos, jelentem nem így volt. A kurzus során sok új dolgot láttam, több hasznos IKT alkalmazást ismertem meg, amit rögtön tudok használni a munkám során. Ennek pedig diákjaim is örülnek, mert érdekesebb feladatokat kapnak. Elsősorban a 9. osztályban alkalmazom a tanultakat, mert ott látok rá legnagyobb fogadókészséget. Velük folytatjuk a korszerű módszerek megismerését és gyakorlását, ami általában igényli a táblagépet vagy laptopot. Virtuális osztálytermet működtetünk, pontrendszer képezi az értékelés alapját, önálló, személyre szabott tempóban dolgoznak a tanulók és élvezetesebb formában sajátítják el a tananyagot.  

Gozo szigete

Kapu

Dél-Máltán

Máté és társasága egy angol pubban

Az IKT-s csoport egy része

Málta pedig esőben és napsütésben egyaránt csodaszép, ajánlom mindenkinek!