Farsang

Farsang – kicsit másképp

Valahogy mindannyian várjuk a farsangot. Legyünk kicsik, nagyok vagy már igazán felnőttek, de ezt talán sosem hagyjuk ki. Iskolánkban idén nem tettük kötelezővé a mulatságon való részvételt, és nagy örömünkre, még így is akadtak jócskán vállalkozókedvűek. 

 

Próbára tehette mindenki, hogyan is boldogul egy szívószállal és egy pingpong labdával, vagyis milyen a labdát szívószálon keresztül megtartani hol a levegő szívásával, hol annak fújásával.

Majd a célba dobás következett, akárcsak egy vurstliban. Jót mulattunk, és boldogan eszegettük a finomabbnál finomabb édességeket. A legjobbak sem maradtak jutalom nélkül... Nálunk ilyen volt a farsang.

Tóth Adrienn

Szalagavató

A mi napunk

A szalagavató egy izgalmas és egyben félelmetes élmény. Izgalmas, mert ez mindenkiben egy mérföldkő, ahonnan tovább már tényleg csak egy keveset kell mennünk, és félelmetes, mert bennünk van az érzés, hogy már nem vagyunk többé gyerekek.

Az idei szalagavató, a szalagavatónk most is a Duna Palotában került megrendezésre. Igaz, hónapokat gyakoroltunk, szerveztük és terveztünk, mégis úgy gondoltuk, hogy még egy utolsó főpróbára a helyszínre megyünk a kezdés előtt - biztos, ami biztos. A próba remekül sikerült, mindenki vidám hangulatban készült az estére.

Az egyik pillanatban már arra eszméltünk, hogy hátul állunk a színfalak mögött, remegünk, mint a nyárfalevél, izgulunk és várjuk, hogy szólítsanak bennünket. A stressz, ami körbe vett bennünket, a színpadon egyszer csak szertefoszlott. Onnan tudtuk, hogy az este további részében már nincs miért aggódnunk.

Az osztálytáncok mindenkit felpörgettek, a színfalak mögött a hangulat fergeteges volt. Az este legnívósabb része, a keringő tánc miatt azonban még voltak kétségeink, de utólag úgy érzem, hogy feleslegesen aggódtunk.

Számomra a szalagavató egy felejthetetlen este volt és (akár a többiek nevében is) kijelenthetem, hogy újra és újra végig csinálnánk, ha lehetne.

Farkas Fanny